ellobban a gyertyaláng
szétszalad a sötétség
talán ennyi volt a halál
mennem kell de érints még
talán visszahúzna egy érintés
izzó tûzben ûz az éj
drogot lüktetnek az erek
sûrû álomba dobban a vér
szívem lázban õrzi fényedet
utolsó látomás ez vagy ma
ujjaid sírnak ujjaimhoz bújva
mire eltûnsz én már nem létezem
csak csókjaidra emlékezem
csillagok közé vágyom
hiába ezt úgysem értenéd
megállnék égben örök határon
és érted üvöltenék
húzz vissza légy érintés
izzó tûzben ûzött az éj
érted lüktettek az erek
nehéz álomba hûlt a vér
nem felejtettem fényedet